Mozgásterápiák, nem csak mozgássérülteknek

A koraszülött vagy sérült gyermek fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy minél korábbi életkorban elkezdődjön a fejlesztése. Ennek érdekében fontos, hogy hazaérkezés után, vagy ha problémát észlelnek gyermekük fejlődésével kapcsolatban, felkeressék a járási pedagógiai szakszolgálat, vagy korai fejlesztő centrum szakembereit. A gyógypedagógusból, mozgásfejlesztő szakemberből (gyógytornász, szomatopedagógus, konduktor) és pszichológusból álló szakmai team tud segítséget nyújtani a gyermek további fejlődésének érdekében.

Melyik terápiás módszert válasszuk gyermekünk és/vagy a családunk számára?

A terápiák sokasága nagy választási lehetőséget nyújt a családok számára. Mégis érdemes megfogadni azt a mondást, hogy a „kevesebb, néha több”. A szakemberek az első találkozás után segítenek kiválasztani azokat a terápiákat, amelyek a gyermek pszichomotoros fejlődése szempontjából a legfontosabbak. Fontos továbbá, hogy ha bármilyen problémájuk adódik, bizalommal forduljanak a gyermeküket kezelő szakemberek felé, hiszen csak akkor tudnak Önöknek segíteni, esetleg más szakembertől további segítséget kérni.

Milyen terápiás módszerek közül választhatunk?

A következőkben leírt terápiás módszerek nem minden pedagógiai szakszolgálatnál elérhetőek, de fontosnak tartjuk az Önök tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy milyen terápiás eljárások lehetnek hasznosak gyermekük fejlődése szempontjából.

Mozgásterápiák

1. Szomatopedagógiai fejlesztés

A szomatopedagógia valamennyi mozgássérülési csoporthoz tartozó gyermek mozgásnevelésével és mozgásfejlesztésével foglalkozó gyógypedagógiai terület. Célja a mozgásszervek működésének javítása, korrekciója és kompenzációja a pedagógia eszközeivel. Az életkornak megfelelő mindennapos tevékenységek megtanítása az önellátás feltételeinek kialakításával, illetve a kommunikációs képesség motoros feltételeinek javítása. A szomatopedagógiai fejlesztés a sérülés diagnosztizálásától az eltérő motoros fejlődésű gyermek egész fejlesztő és terápiás folyamatában alkalmazható a koragyermekkori intervenció során.

2. A konduktív pedagógia

A konduktív pedagógia Dr. Pető András (1894-1967) által kidolgozott holisztikus rendszerszemléletű (teljességben való megismerés), gyermekközpontú pedagógia, melynek jellemzője, hogy rávezetéses tanulással mozgósítja az egyén mentális tartalékait. A komplex fejlesztés személy-, tanulás-, és nevelésközpontú szemlélet, mely a rehabilitáció alternatív módszere: habilitáció (az elveszett képességek pótlása), helyreállítás nevelés útján.

Az egyéni fejlesztés mellett előtérbe helyezik a csoportban való közös együttműködést a korai életkortól, melynek fontos résztvevője a szülő. A konduktor által a különböző fejlesztendő területek befolyásolása egyidőben történik, aki a sérült gyermek életkorához, állapotához szervezi meg az optimális tanulási környezetet, a kognitív- és mozgásfejlesztést komplex eseményként kezeli.

A tanulás aktívan, cselekvésbe ágyazottan történik. Az agy plaszticitására, a károsodott idegrendszer megmaradt kapacitására építkezik. A sérült agy rendelkezik mentális tartalákokkal, ezért az agyi plaszticitást a legkorábbi életkortól ki kell használni. A többcsatornás, moduláris tapasztalatszerzésre építve minden életkorban hatékony lehet ez a fejlesztési rendszer. Pozitív hatását leginkább cerebrál parézises gyermekek esetében (CP), valamint megkésett motoros fejlődés, eltérő izomtónus és strukturális-funkcionális aszimmetriák esetében éri el korai intervenció során.

3. Gyógytorna, fizioterápia

A gyógytorna (fizioterápia) elsősorban az egészségügyi ellátás területén alkalmazott mozgásszervi eltérések, izom-, ízület- és csontrendszert érintő károsodások tüneteinek kezelésére alkalmazható technikák és eljárások összessége. A kora gyermekkori intervenció során számos speciális terápiás módszert alkalmazhatnak a gyógytornászok.

A gyógytorna/fizioterápia a diagnózis felállításának pillanatától, illetve az eltérő motoros fejlődés tüneteinek megjelenésétől kezdve bármely életkorban alkalmazható a gyermekek mozgásfejlesztésében. A rendszeres fizioterápiás kezelések és a megfelelő segédeszközök (pozícionálás) alkalmazásával megelőzhető, vagy csökkenthető a motoros funkciók és a mozgásszerv-rendszer további eltéréseinek kialakulása.

4. Szenzomotoros neuroterápia (Katona módszer)

A korai szenzomotoros neuroterápia célja a korai agykárosodás következményeinek megelőzése, az idegrendszer fejlődésének befolyásolása, ami a csecsemőagy saját mozgásszabályozó rendszereinek aktivizálásán alapul. A korai neuroterápia során először a fejkontroll, majd a törzskontroll fokozatos kialakítása történik, ezt követi a csecsemő további mozgásmintáinak, célirányos tevékenységeinek kialakítása. Az elemi mozgásmintázatok gyakorlását a szülő, főleg az anya végzi kötött napirend szerint, naponta 4-6 alkalommal, alkalmanként átlagosan 25-30 percen keresztül, a csecsemő etetési idejéhez igazítva. A terápia betanítását és rendszeres kontrollját gyermekneurológus és gyógytornász végzi.

A neuroterápia alkalmazható látás, hallás és a prekognitív funkciók rendellenességeinek korai kezelésére, továbbá a motoros szabályozás fejlődését befolyásoló korai agyi sérülések, gerincvelőt érintő károsodások, vagy perifériás típusú idegsérülések esetén.

A korai szenzomotoros neuroterápia 1 éves korig javasolt.

5. A Bobath koncepció és módszer (NDT - Neuro Developmental Treatment)

A Bobath módszer azon betegek vizsgálatának és kezelésének problémamegoldó megközelítése, akiknek központi idegrendszeri sérülés következtében tónus-, mozgás- és funkcióbeli eltérése van (felnőtt haemiparetikus beteg, központi idegrendszeri károsodott –cerebral paresises /CP/ gyermekek).

6. DSGM terápia (Dévény Speciális Manuális Technika – Gimnasztika Módszer)

A DSGM terápia az egyik legelterjedtebb eljárás Magyarországon a korai gyermekneurológiai és mozgásszervi rehabilitáció területén. „Olyan eljárás, amely képes a rendellenes helyzetekben rögzült izom-, ín- és kötőszövetrendszert fellazítani, és kóros helyzetéből kimozdítva normál pozíciója felvételére szoktatni. Az izomzatnak ezzel a pozitív irányú passzív átrendezésével elhárítja a mozgás mechanikai akadályait, amire a gyermek önerőből nem képes.

Dévény Anna ajánlása alapján a csökkent izomtónusú (hypoton) csecsemőknél legkésőbb 12, a fokozott izomtónusú (spasztikus) csecsemőknél legkésőbb 5 hónapos korig célszerű megkezdeni a kezelést az agyi plaszticitásban rejlő lehetőségek minél jobb kiaknázása érdekében. A terápia az aktív mozgások kialakulásáig alkalmazható.

7. Pfaffenrot manuális terápia

A Pfaffenrot-féle manuális terápia, más néven szinergetikus reflexterápia a különböző fogások és nyomáspontok ingerlésének együttes hatásán alapul. A terápia olyan technika, amely a bőr finom elfordításával, és mélyre ható nyomásingerek (akupresszúra) alkalmazásával éri el terápiás hatását.

A Pfaffenrot terápia célcsoportját központi idegrendszeri sérült, mozgásfejlődésében elmaradt gyermekek képezik. A módszer eredményesen alkalmazható továbbá Down szindrómás, izomtónus eloszlási zavarral küzdő, egyensúlyi és szenzomotoros zavarral küzdő és hiperaktív gyermekek esetében egyaránt. A Pfaffenrot terápia a megszületést követően az észlelt probléma fennállásáig bármely életkorban alkalmazható.

8. Szenzoros Integráció Terápia (SIT) (Ayres terápia)

A szenzoros integráció terápia központi eleme a játék, amely a gyermekek motivációjára, adaptív válaszreakciójára és aktivitására épít.

Az Ayres-féle szenzoros integrációs terápia már 3 év alatti gyermekek kezelésében is eredményesen alkalmazható. A terápia során a tornateremben elhelyezett speciális eszközök biztosítják a megfelelő vesztibuláris, taktilis és vizuális ingereket (pl. nagylabdák, hengerek, Ayres háló, hinta, gördeszka, billenő deszka stb.) A kezelés lehet egyéni, de történhet kisebb csoportokban is. Magyarországon a DSZIT (Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia) elnevezést használják.

9. A TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning) módszer

A TSMT (I-II.) terápia neurofiziológiai alapja megegyezik az Ayres terápia elméleti hátterével, az edzéselmélet szabályaival kiegészítve. Különböző szenzoros ingerekkel segítik az információ feldolgozását, integrálását, az erre épülő adaptív válaszok kialakulását és az ehhez szükséges kapcsolatrendszerek aktiválódását. A tervezett szenzomotoros tréning (TSMT) feladatsora a nagy- és finommozgások fejlesztése során finomítja, tovább strukturálja az idegrendszerben zajló mozgásszabályozási folyamatokat. A foglalkozás menete kötött, feladatsorokba rendezett, a gyermek fejlődésének megfelelően fokozatosan nehezedik.

A TSMT terápia születéstől 5 éves korig mindvégig alkalmazható a kora gyermekkori fejlesztő és terápiás folyamatban.

10. HRG (Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika) módszer

A HRG módszer magyar rehabilitációs eljárás. A HRG-fejlesztés megkezdése előtt neuro- és szenzomotoros szemléletű vizsgálat történik. Ennek a vizsgáló eljárásnak a segítségével a gyermek idegrendszeri érettsége százalékban megadható, illetve a hiányosságok és a meg lévő készségek és részképességek profilja is feltérképezhető.

„Preventív, habilitációs, rehabilitációs szemlélettel, langyos vízben alkalmazható leginkább, csoportos mozgásfejlesztést, mozgástanítást jelent. Komplex vesztibuláris-taktilis-vizuális-akusztikus ingerhatást nyújtó program.”

A HRG terápia születéstől, a gyermek 5 éves koráig mindvégig alkalmazható.

(Szabóné Harangozó Andrea)